Health - Betegségek - WEBSITE X5 UNREGISTERED VERSION - Fundoklia-völgyi Kaszanics 2x Aranykoszorús Kínai Meztelen Kutya Kennel

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Health - Betegségek

CCD fajtáról
Genetikailag öröklődő betegségekről, szűrési lehetőségeikről:

Minden információ ezen az oldalon www.kaszanicskennel.hu-n
(cikkek, képek, videók stb..)
Fundoklia-völgyi Kaszanics Kennel szellemi tulajdona.
Másolni , terjeszteni szigorúan tilos !

PRCD/PRA:
A PRA a kutyák egyik legáltalánosabb genetikai szembetegsége. A fogalom valójában a retina visszafordíthatatlan elhalását jelenti.
A betegség a retinát támadja, mely a szem fényérzékeny rétege, ami kétféle sejt-típusból áll. Kezdetben az éjszakai látásért felelős pálcikák lassú elhalását követően a nappali látásért felelős csapok követik, mígnem a teljes vakság bekövetkezik.
A kórforma lefolyása jellegzetes. A kezdeti stádiumban gyakorta figyelhető meg félénkség a beteg kutyáknál hajlani és éjszakai órákban. Ilyenkor nem hajlandóak többnyire egyedül közlekedni, igyekszenek a gazda vagy társai mellett maradni. Előfordulhat, hogy az állat nekimegy bizonyos tárgyaknak. A korai stádiumban is jelentkezik a tágra nyílt pupilla és a szem szokatlanul erős világítása sötétben.
Az előrehaladott formában a szemfenék hiperreflexiát mutat; erőteljesen világít; a pupilla tág, a beeső vizsgálati fényre kevéssé vagy egyáltalán nem reagál.
A PRA előrehaladott formája esetén fennáll a szürke hályog megjelenése, melynek rendszeres szemészeti ellenőrzése indokolt, hiszen ennek következtében zöld hályog is kialakulhat, melynek kórképe fájdalmas lefolyású, a szem további károsodását eredményezi.

A PRA esetében 3 formát különböztethetünk meg, mely a kutya különböző életszakaszaiban fordul elő:
Korai: A szürkületi időszakban rossz látás 6 hónapos korban kezdődik, ? teljes vakság 1-2 éves korra bekövetkezik.
Közepes: Az első tünetek 2 éves kor körül jelentkeznek, ? teljes vakság 5 éves kor körül következik be.
Kései: A tünetek 5 éves kor körül jelentkeznek, ? tejes vakság 6-9 év körül következik be.
Öröklésmenete: A PRA autosomalis recesszív öröklésmenetet mutat.
Így megkülönböztetünk:
Homozigóta mentes (N/N) egyedet, melyben a betegség abszolút nincs jelen.
Heterozigóta hordozót (N/n), melyben a betegség gén szinten megjelenik, azonban fenotípusosan tünetmentes, a kutya nem lesz beteg, csupán a párosítás esetén van jelentősége.
Homozigóta terhelt (n/n) egyedet, ahol a betegség fenotípusosan is megjelelik, tehát az egyed nemcsak genotípusosan hordozza magában, hanem fizikailag is megnyilvánul a kórforma.

A lehetséges párosítások esetében világosan látható, hogy felelős tenyésztésben csak az első három verzió lehetséges (N/N×N/N; N/N×N/n; N/N×n/n), hiszen a további verziók esetében már különböző (25%-100%) esélye van terhelt kölykök születésének.
Klinikai Vizsgálat lehetőségei:
- Ultrahangos szív vizsgálat
Érdemes kutyáinkat szív vizsgálatnak is alávetni ,mert egyre több szív problémával találkozunk a fajtában. Főleg azoknál az egyedeknél akiket agilitiy vagy más kutyás sportban versenyeztetünk. Egy jó ,minőségi ultrahangos felvétellel meg tudunk bizonyosodni kutyánk állapotáról.
- CERF (A szem klinikai vizsgálata)
Miután a kínai meztelen fajtánál az elsődleges veszélyeztetett szerv a szem, érdemes kutyáinkat évente megnézetni ( minimum minden tenyésztésbe vétel előtt ) olyan állatorvossal akinek képesítése van a szem szűréseinek elvégzésére.
Ez azért nagyon fontos, mert mint fentebb olvasható,a szemnek csak két genetikai betegségére tudunk tesztelni. A további szembetegségeket csak klinikailag tudjuk kiszűrni.

Az állatorvos megnézi, hogy a kutyánknál az alábbi betegségek jelei fellelhetőek:

-Progressive Retinal Atrophy (PRA)
-Collie Eye Anomaly (CEA)
-Retina Dysplasia (RD)
-Persist.Pupillary Membrane (PPM)
-Persist.Hyp.Tun.Vasc.Lentis (PHTVL/PHPV)
-Entropium
-Ectropium
-Distichiasis
-Trichiasis
-Atreshia Puncta Lacr.
-Cataract
-Luxatio Lentis (PLL)
-Microphthalmia
-Primary Glaucoma
-Pect.Lig Displ. (PLD)
A PRA diagnózisa a legtöbb esetben a gyakorlott vizsgáló számára a jellegzetes tünetek és a kórtörténet alapján igen gyorsan felállítható. Természetesen vannak olyan esetek, amikor további műszeres vizsgálatokra van szükség a pontos diagnózishoz. Olyan esetekben, amikor szürke hályoggal kombináltan lép fel, a lencsehomály miatt a diagnózis felállítása nem lehetséges. Ilyen esetekben ERG (elekroretinographia) vizsgálatot kell végezni. Csak az ERG segítségével lehet a retina működését ellenőrizni. Ezt a vizsgálatot a szív EKG vagy az agy EEG vizsgálatával lehet összehasonlítani. Európa egyetemi klinikáin az ERG-t a PRA korai diagnosztizálására használják, ez azt jelenti, hogy a retina látható elváltozása előtt ERG segítségével már megállapítható a PRA. De ehhez az ERG vizsgálathoz szükséges a megfelelő tapasztalat és a speciális felszerelés is. "Sima" ERG vizsgálatot a szürke hályogos PRA megállapítására majdnem minden szemészetre specializálódott állatorvosi praxisban el tudnak végezni.
Genetikai teszt lehetőségei:
PRA
Bármelyik állatorvos leveheti az állattól a vért egy speciális anyaggal bevont kémcsőbe, hogy aztán azt a csomagolási előírások figyelembe vétele mellett és a kutya beazonosítása végett kitöltendő különböző részletekre kitérő nyomtatványokkal együtt a holland laboratóriumba küldje. A labor megfelelően előkészíti a vért és továbbítja az adott genetikai labor számára. Megjegyzés: a vért ajánlatos a hét elején levenni, elkerülendő, hogy az, a hétvége alatt a postán időzzön.
A következő teszteredmények léteznek:
"A" séma, I. rizikócsoport - normális (mentes)
A tenyésztésre vonatkozó jelentése: tetszőleges parnerrel párosítható, 99,5 százalékos biztonsággal várhatunk egészséges (vagyis nem vak) utódokra. A jósolt rizikó magánál a prcd-PRA megbetegedés esélye csupán 0,0025% alatt van.
"B" séma, II. rizikócsoport - nem megbetegedett (hordozó, gazda)
A tenyésztésre vonatkozó jelentése: 99%-os biztonsággal kimondható, hogy az állat prcd-PRA hordozó és csak az I. rizikócsoporthoz tartozó kutyákkal szabad párosítani. A jósolt rizikó magánál a prcd-PRA megbetegedés esélyére csupán 0,5% alatt van.
"C" séma, III. rizikócsoport - magas kockázatú (pozitív)
A tenyésztésre vonatkozó jelentése: 99,5%-os biztonsággal prcd-PRA-val fertőzött, kizárólag az I. rizikócsoporthoz tartozó kutyákkal szabad párosítani. A jósolt rizikó a prcd-PRA megbetegedésre 99,5%.
A klub által javasolt
GENETIKAI VIZSGÁLATI LABORATÓRIUMOK:
OPTIGEN (USA) http://www.optigen.com/opt9_test_prcd_pra.html
GENOMIA (Cseh ország) http://www.genomia.cz/en/breed/chinese-crested-dog/
EVG (Szlovénia) https://www.eurovetgene.com/index.php/en/home/dog-tests/test-list
VETLAB (Oroszország) http://vetlab.ru/
Dajbych (Szlovákia) http://www.prcdtest.com/en/
Fontos megjegyezni, hogy ezen tesztek a VÉDJEGY alom bejegyzés mellett az adott genetikai laboráltal minden esetben az EREDETI LICENCELT vizsgálatok szerint történnek.
Európában több genetikai labor is végez DNS minta alapján teszteket, de ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az adott labor rendelkezik licenszelt vizságlati metódussal, forduljunk kérdéssel a laborhoz.

PLL:
Primary Lens Luxation - Elsődleges Lencseficam
Az elsődleges lencseficam a betegséggel terhelt kutyák esetén a zonula (fonalszerű szövet, mely a szemlencsét a helyén tartja) leépülésével jár, aminek következtében a szemlencse mozgása szabaddá válik.
Sok esetben a szemlencse előrecsúszik, ekkor a lencsék elzárják a szem folyadékcsatornáit, így nyomásnövekedés tapasztalható a szemben, mely igen nagy fájdalommal jár, és komoly károkat tehet a kutya látásában.
Szűrése (klinikai és genetikai) igen fontos, hiszen a PLL lappangó betegség, az esetek nagy részében a klinikai tünetek (a kutya szemei abnormálisnak tűnnek, melyet folyton vakar, dörgöl) nem jelennek meg csupán 2,5-3 éves kor előtt.
A PRA-hoz hasonlóan autosomalis recesszív öröklésmenete van, így a lehetséges párosítások és azok megvalósítása teljes mértékben megfelel az ott leírtaknak.

A TKKE Klub ajánlása szerint a hordozó és beteg kutyákat csak és kizárólag PLL-mentesekkel lehet pároztatni.
A jelenlegi tenyésztők célja a fajta védelme, a hazai állomány nemesítése, a kimagasló egyedek tenyésztésben tartása. A legfontosabb cél a standardnek megfelelő, egészséges kutyák tenyésztése, mely a megfelelő párosításokkal, felelős tenyésztéssel érhető el.

A genetikai tesztet kifejlesztő AHT, hogy segítse a tenyésztők munkáját a legtöbb európai és USA beli genetikai laboratóriummal licencelési jogokat kötött. Ennek értelmében elsődlegesen a jogok az AHT tulajdonát képezik közösen az amerikai székhelyű OFFA szervezettel.A TKKE Klub által javasolt

GENETIKAI VIZSGÁLATI LABORATÓRIUMOK:
Animal Health Trust (AHT UK) http://www.aht.org.uk
GENOMIA (Cseh ország) http://www.genomia.cz/en/breed/chinese-crested-dog/
EVG (Szlovénia) https://www.eurovetgene.com/index.php/en/home/dog-tests/test-list
VETLAB (Oroszország) http://vetlab.ru/
OFFA (USA) http://www.offa.org/

PATELLA:
A térdkalács (patella) ficama

A térdkalács (patella) ficam esetében a patella nem az árkában fut, hanem külső vagy belső oldalán
A combizmok közvetve vagy közvetlenül a térdkalács felső részéhez kapcsolóik. Egy ínszalag – a patella-ín – köti össze a térdkalács alját a sípcsonttal a térdízület alatti részével. A combizmok összehúzódása esetén, a térdkalács és a patella-ínra olyan erő hat, amelynek következtében a térdízület kiegyenesedik. A térdkalács azért marad a láb középpontjában, mert a patella-ín csatlakozási pontja a középvonalban található, és mert a térdkalács egy, combcsont alsó részén található árokban csúszik. A térdkalács ficamának esetében patella-ín csatlakozási pontja nem a sípcsont középvonalban található. Ebban az esetben a combizmok összehúzódásakor a combcsont belső részén lévő árok nagyfokú erőhatásnak van kitéve.
Több hónapnyi vagy évnyi ilyen rendellenes mozgás után az árok belső oldala kikopik, így a térdkalács kimozdulhat a helyéről. Ha ez előfordul, a kutya nem tud ránehezedni a lábára. Némely esetben a kutya megtanulja, hogyan tudja a térdkalácsot visszamozgatni, visszatéríteni az eredeti helyére. Azonban, mivel a patella árok kikopott, a térdkalács ismét könnyen kimozdul a helyéről. Mivel az ízület felületei síkos ízületi folyadékba merülnek, a rendellenesség kezdetekor nincs fájdalom, vagy csupán kis fájdalom lép fel. A ficam a térdet hajlamossá teheti egyéb sérülésekre, különösen keresztszalag-szakadásra, ami nagyon-nagyon fájdalmas a kutya számára. Idősebb korban a térdnél ízületi gyulladás és fájdalom alakulhat ki. A térdkalács abnormális helyzete miatt a csontok elgörbülhetnek, ami rendellenes formájú lábakhoz vezet, ezek miatt pedig a kutya nem tud egyenesen állni.
Ha a kutya tartósan sántít, vagy ha a ficam mellett egyéb térdproblémák jelentkeznek, műtétre van szükség. A térdműtétek költsége meglehetősen magas, a felépülés pedig fájdalommal járhat és sokáig is eltarthat. Hogy milyen műtétre van szükség, azt az állatsebészeten tudják megmondani, de érdemes időnként az állatorvossal megvizsgáltatni a kutyákat (pl. az éves oltások alkalmával). Mivel a betegség örökletes, a térdkalács ficamos kutyáknak nem szabad a tenyésztésben részt venniük. Ha a műtétre még az ízületi gyulladás megjelenése előtt sor kerül, a kilátások nagyon jók. A kutyának igen nagy valószínűséggel teljesen rendbe jön a lába. Ezzel szemben, ha már kialakult az ízületi gyulladás, az ízület a műtét után is fájni fog valamennyire, különösen hideg időben.
A betegség örökletes jellegű (82%). Kölyökkutyák esetében a diagnózis nem mindig egyszerű. 10 kg alatti kutyákban 12x gyakoribb, illetve nőstény kutyák esetében a gyakoriság 1,5-x-es a kanokhoz képest. 50%-ban kétoldali az elváltozás
A patella ficamot súlyosság foka alapján 4 kategóriába soroljuk:
I-es fokozat / Grade I.
A térdízület normális alakulású, nyújtott állapotában a patella oldalirányban kinyomható az árkából. Az ízület hajlításakor magától a helyére ugrik, önmagától nem megy ki. Többnyire tünetmentes, de az állat idős korára ízületi gyulladás (artritisz), degeneratív ízületi elváltozás (artrózis), kialakulhat.
II-es fokozat / Grade II.
A térdkalács többnyire a helyén van, de időnként az ízület nyújtásakor kiugrik onnan. Ilyenkor az állat "ugrik" egyet, vagyis egy lépésre nem teszi le a lábát. A végtag görbülete előfordulhat, de minimális.
III-es fokozat / Grade III.
A patella többnyire ficamodott helyzetben van, de kézzel visszahelyezhető. Az állat terheli a végtagot, de teljesen nem tudja kinyújtani. A végtag görbülete látható.
IV-es fokozat / Grade IV.
A patella mindig ficamodott helyzetben van és sebészeti ellátás nélkül nem helyezhető vissza. A végtag görbülete kifejezett. Természetesen a ficam súlyosságának növekedésével a tünetek, a fájdalom, a sántaság is növekedni szokott. A tünetek, a sántaság és a ficam foka korral rosszabbodhatnak.

Jelenleg a patella ficammal kapcsolatok genetikai szűrések a mai napig nincsenek a fajtában kizárólag csakis klinikailag lehet a kutyákat teszteltetni.


 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz