A kínai meztelenkutyák esetében minden színváltozat, színvariáció elfogadott, beleértve a foltos, pettyezettséget mutató, valamint két- és háromszínű kutyákat.
A kutyák színezetének kialakulásáért két pigment felelős: az eumelanin és a feomelanin.
Mindkét fajta pigmentnek van alapszíne, melyet különböző gének módosíthatnak.
Az eumelanin alapszíne a fekete, tehát a kutyán található összes fekete pigmentációért az eumelanint termelő sejtek felelősek.
Léteznek azonban olyan gének, ami az eumelanin termelését gátolja vagy módosítja, így a fekete
szín barnává, kékké (higított fekete) vagy izabella (higított májbarna) színűre színeződik. Ekkor az összes fekete színű terület ilyen színben nyilvánul meg, a sejtek ekkor nem képesek megfelelő mennyiségű eumelanint termelni a megfelelő
szín eléréséhez.
A szőrzet színének meghatározása mellett ez a pigment felelős a kutya minden más
testrészének pigmentációjában, mint például az orr, szem. Ennek színét is a sejtcsoportok eumelanin-termelésének teljessége vagy korlátozottsága befolyásolja.
A szivárványhártya színeződését a pigment-rétegek alakítják ki. A legáltalánosabb barna szemszínt az eumelanin ottléte okozza. Ha a termelés korlátozott, akkor a szem világosabb barna vagy aranyszínű lesz.
Amikor feketére pigmentált, vagy barnára pigmentált kutyáról beszélünk, akkor arról van szó, hogy a kutya milyen pigmentet képes termelni. Sokszor azonban előfordul, hogy az ilyen kutyák szőrében nincs eumelanin, bőrsejtjeik csak a másik pigment-típust a feomelanint termelik.
A kutyák „pigmentszínét” orruk pigmentáltságából állapíthatjuk meg, így pl. egy fekete orrú kutya fekete eumelanint termelt.
A másik pigment-típust a vörös feomelanin kifejezetten a szőrben termelődik, így bármely gén befolyásolja ennek termelődését, az nincs hatással a szem és az orr színezettségére.
Az eumelanintől eltérően ennek a típusnak nem két típusa (fekete, barna és ezek higított árnyalatai), hanem egy típusa van, melynek intenzitása változik.
A fenomelanin alapszíne nagy valószínűséggel az aranysárga, ahol a különböző gének annak erősségét csökkentik vagy növelik. Legintenzívebb színe a mélyvörös.
A kutyák színét meghatározó gének két dolgot szabályoznak: a két pigment-típus eloszlását, valamint azok színeit és árnyalatait.
Egyes sejteknek meghatározzák, hogy termeljenek eumelanint, másoknak fenomelanint, némelyik pedig, hogy ne termeljen semmilyen pigmentet.
Ha a sejtek nem termenek semmilyen pigment, ott pigment hiányos állapot lép fel, ekkor jelenik meg a fehér szín. Ez érintheti a szem és az orr pigment-termelését, ekkor lesz az orr rózsaszín, a szem kék (valódi albínó esetén piros).
Azonban létezik a fehérnek egy második típusa is, egy higított csincsilla-gén, ahol a szőrzet színe elefántcsont színezetű – az ilyen típusú fehérség nem érinti az eumelanin-termelődését (szőrzetben található fekete, barna, izabella, kék szín megmarad, orr szem, szín változatlanul pigmentált) Az örökölt-génkészlet határozza meg, hogy a sejtek pontosan milyen termelést folytassanak, azonban ez bizonyos fokig véletlenszerű is lehet.
A gének kódolhatnak olyan termelődést is, ahol időről-időre változik a termelt pigment fajtája. Ez a szín az aguti/vadas szín, ahol a kutya bundája messzebbről szemlélve egy piszkos barna színt mutat.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------